Blogunkban nem kifejezetten, de legalábbis nem hagyományos értelemben vett sörök bukkantak fel eddig. Az persze igaz, hogy söripari eljárásokra hajazó metódusok ismertetésére került sor. Az is igaz, hogy ezek során nem igazán volt jellemző a közvetlen erjesztés, ami pedig a sörfőzés sajátja, de mégis, mind a kvász, mind a csalánsör, mind pedig a házi töksör valahol a sörök szélesebben értelmezett táborához tartoznak. Már csak azért is, mert mindezeket nem csak cukor-, hanem malátaalapon is el lehet készíteni, de az azért némi plusz utánjárást igényelne egy otthoni, barkácsfőzögetőtől. Italainkra pedig jogilag minden bizonnyal rá lehetne húzni, hogy ezek bizony sörök! Bár, ha valaki nagyon ki akar bújni a törvény szigora alól, akkor talán mégiscsak állíthatja, hogy a kvász az nem más, mint egy különleges rozskenyérbor, kérem szépen, a méhsör inkább mézbor, a töksör pedig tökbor. Hogy mi jelentősége lenne egy ilyen magyarázkodásnak? Egyszerűen annyi, hogy míg ma Magyarországon bárki készíthet bort, főzhet pálinkát házilag (50 l-ig!), addig a házi sörfőzés egy nem igazán támogatott dolog. Mondhatnám, hogy tiltott, de az nem lenne teljesen igaz. Egyszerűen csak el van lehetetlenítve ez a kedves ipar. Egyrészt a jövedéki adóval, mely szerint

76. § (1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és Balling- (Plató-)fokban, illetve –  a 2206 vámtarifaszámú, 2,8 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú sör esetében – alkoholfokban mérve.

 

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) Balling (Plató-) fok: a sör eredeti szárazanyagtartalma, a végtermék sör alkohol- és szárazanyagtartalmából a vonatkozó hatályos magyar szabványban (a továbbiakban: sörszabvány) meghatározott Balling-képlettel számítva.

b) alkoholfok: a sörszabvány szerinti 20 C-fokon mért alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve.

(3) Az adó hektoliterre vetítve

a) Balling- (plató-) fokonként 633 forint.

b) alkoholfokonként 1400 forint.

Persze, ezt talán kiköhögné néhány lelkes, otthoni főzőmester. Azonban van egy ennél is durvább sarc, a söradóraktár:

78. § (1) Adóraktári engedély

a) a sör előállítását végző, a 20 ezer hektoliter éves termelőkapacitást el nem érő sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörfőzde),

b) a sör előállítását az a) pontban megjelöltnél nagyobb termelőkapacitással végző sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörgyár),

(…)

6) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként,

a) a sörfőzde esetében legalább 1 millió forint,

 

Mivel pedig a házi sörfőzésről külön rendelkezés nincs, csak évi 20 ezer hl-es felső limit van meghatározva, alsó nem, gyakorlatilag az, aki otthon a fazékban főz 5 liter sört, máris beleesik ebbe a kategóriába. Nem szívderítő, akkor sem, ha tudjuk, vannak akik otthon főzögetnek sört, nem fizetik be a söradóraktár jövedéki biztosítékát, mégsem indul ellenük eljárás. De Damoklész kardja azért lebeg a lelki fejeik fölött…

Szerencsére a kormányzat is ráeszmélt, hogy ez így valahogy visszás és a második Főzdefeszten (október 6-9. között rendezték meg a budapesti Palotanegyedben) Balog Ádám államtitkár bejelentette, hogy „a jövő héten a kormány elé terjesztjük a hazai kisüzemi sörfőzőket támogató törvényjavaslatot.”. A törvényjavaslatban nem csak a kisüzemi sörfőzőket, hanem az otthoni, hobbisörfőzőket is érintő változtatásokról van szó. Bennünket ugye, ez utóbbiak érintenek. A lényeg, hogy évi 10 hl-ig mindenki legálisan főzhet otthon sört. Mindezért nem kell jövedéki adót vagy jövedéki biztosítékot fizetni – feltéve, hogy a sör saját fogyasztásra készül, kereskedelmi forgalomba nem kerül. Egyetlen kikötés van csupán, hogy a főzést megelőzően bejelentést kell tenni az eseményről a fináncnak. Ez a hülyének is megéri…

UPDATE! 2020 decemberétől a NAV felé történő bejelentési kötelezettség is megszűnt. Egyetlen fontos szabály létezik a sör és sörszerű alkoholos italok készítése során, hogy az éves lefőzött mennyiség nem haladhatja meg az 1000 literes mennyiséget. Per fő…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Források:

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi

index.hu/gazdasag/magyar/2011/10/06/legalizaljak_a_hazi_sorfozest/