Italunk a blog többi italához hasonlatosan erjesztett. Ez természetes is, hiszen itt más nem készül, csak fermentum. Alapanyaga leggyakrabban gabonaféle, pontosabban a gabonaféléből készült rozscipó. Emellett létezik például almás vagy citromos változat is. Sörhöz való hasonlatossága továbbá, hogy a lefőzött gabonalevet erjesztés előtt fűszerezik. Igaz, nem komlóval, hanem menta- vagy ribizlilevéllel. Igen komoly, több ezer éves múlttal rendelkezik, nagyjából egyidős a sörrel. Az első írásos emlék 989-ből származik az erjedt gabonaléről, miszerint I. Vlagyimir a Kijevi Rusz feje úgy rendelkezik, hogy megkeresztelkedés után kapjon a jó nép ételt, mézet és kvászt. Ennyiért a bolondnak is megéri…

Nagy Péter idejében a köznép állítólag több kvászt ivott, mint vizet – ami információ teljességgel hihető is. A XX. században sem felejtették el ezt az italt, de főleg nyáron lehetett hozzájutni, mikor lajtos kocsikból tudta a jónép megvásárolni. Nem csak Oroszországban, de több más szláv államban is ismert ital, mely 1990 után kezdett visszaszorulni. A fiatalabbak kólára, az érettebb korosztály sörre cserélte a szlávok évszázados italát. Mintha napjainkban kezdődne egy újabb reneszánsza a kvásznak: alkoholmentes, soft drink változatban sok helyen megvásárolható (helyenként Magyarországon is). Ez ugyan nem az igazi kvász, hiszen színezékből, aromából, cukorból és a vízbe pumpált szén-dioxidból áll, de a gyerekek, a fiatalok számára így alternatíva a kóla helyett. Lássuk be, még ez is kevésbé egészségromboló, mint a foszforsavas lónyál…

Igazi kvászhoz persze jóval nehezebb hozzájutni, leginkább csak úgy, ha mi magunk készítjük el.

Oroszországban a kvász fogyasztását nemzeti témaként kezelik, Putyin is felszólalt mellette és az orosz reklámpiacon is megjelent. Nem Putyin, hanem a kvász…

 

Források:

hu.wikipedia.org/wiki/Kvasz

oroszorszag.blog.hu/2008/07/10/kvasz_kate_kezdoknek