Az ötlet

Igazi reneszánszuk van a különböző gyümölcsös ízesítésű söröknek. Adnak a sörökhöz szilvát, mangót, narancsot, meggyet, málnát és hosszan lehetne sorolni, milyen gyümölcsöket, de még zöldségeket is, például céklát, uborkát – lehet szétnézni a veteményesben! Valami igazán újat, újfajta gyümölcsös ízt kitalálni tehát igen nehéz. Talán ezért van az, hogy én azt meg sem próbáltam. Persze írhatnám, hogy kóladió ízesítésű sört főztem, de az meg nem feltétlen lenne igaz, hiszen a legtöbb mai kóla készítéséhez nem használnak már kóladiót, egyéb módon ízesítik azokat. Maradjunk annyiban, hogy ez egy kólaízű oatmeal stout (azaz zabpehely hozzáadásával készített stout). Én pedig ugye, kólás sört készítettem. Hogy melyik kólamárkát használtam fel a “gyártás” során, az maradjon a konyhában terjedő sörgőzök jótékony homályában…

Ez mi???

Az arányokról. Mivel mindig kis mennyiségben főzök – hiszen ez egy hobbi, nem eladásra készülnek a söreim – 10 liter Oatmeal Stout került az erjesztővödörbe, melyet nyakonzúdítottam 6 liter kólával. Na, most ha tényleg tartalmazná a kóladió kivonatát az üdítőital, akkor írhattam volna úgy, hogy 6 liter gyümölcslével. De nem úgy írtam. 🙂

A kóla cukortartalma (11%) így együtt erjedt a sörlében lévő cukorral. Ez azért fontos, mert kereskedelmi forgalomban egyes országokban kapni ugyan kólás sört, de azok kifejezetten édes italok, mivel a kólát jellemzően a kész sörhöz keverik. Hasonlóan egyes vidéki csapszékekhez, melyekben összepancsolják a sört és a kólát, majd lelkesen, bár összeakadó nyelvvel jelentik ki, hogy “dízel”. Mostani főzetem esetében viszont a végén csak kb 3% lett a maradék cukortartalom, ami egy stout esetében teljesen normális dolog. Normál ügymenet. 🙂

Mi az a 16B Oatmeal Stout?

Először is a 16B a BJCP, azaz a sörök értékelésével és osztályozásával foglalkozó nemzetközi szervezet szerinti kategória. A 16-os egy főkategória, a Dark British söröké, azaz az ún. Brit Sötét sörök tartoznak ide. Fordíthatnák Brit Barna söröknek is, de az nem lenne helyes, mert a Brown British söröknek van egy külön kategóriájuk, a 13-as csoport, melybe pl. a Porter, a Dark Mild és egyéb barna brit ale-ek tartoznak.

De vissza a 16-os csoporthoz: ide igazából tehát a brit stoutok tartoznak, mint a Sweet, az Oatmeal, a Tropical és a Foreign Extra Stout. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyik legismertebb és valójában brit eredetű stout, a Russain Imperial Stout mára átkerült a sörök 20-as csoportjába, az Amerikai Porterek és Stoutok közé.

A stout egyébként a már korábban is meglévő porterből fejlődött ki, először a mai Írország területén. Később elterjedt lett a brit főszigeten is, majd mára az egész világon. Erős, testes, a festőmalátától és a pörkölt árpától jellemzően sötét, komor színű ale-típusú sörök, melyek ízvilágában a karamell mellett ott lehet a csokoládé és főleg a kávé is.

A sör

A palackozást követő 11. napon lett megbontva az első palack kólás sör. A szénsavasság már jól érződött rajta, a hab az gyenge volt, de erre számítani is lehetett, hiszen a kóla aránya az italon belül majdnem 40% volt. Ebből következik, hogy a hab tartósságáért felelős peptidek aránya alacsony a kész italban. Emellett hangsúlyozom persze, hogy a kóla az erjesztés előtt lett hozzáöntve, így annak cukortartalma is feltételezhetően jórészt vagy részben átalakult alkohollá. Söröm ízében érződött a stoutos kávés jelleg és nem lehetett nem észrevenni a kóla ízét sem.

 

A kész kólás sör

Érdekel a teljes recept? További adatokért kattints ide és töltsd le azt!